Mi köti össze a Vitamarint a halolajat és a hiperaktív gyerekeket?

2010-09-15 0 By Gyogynovenykiraly.hu

Hiperaktív gyerek, hiperaktív, hiperaktivitás, Vitamarin, halolaj, EPA, DHA, omega-3, Nemrég meghallgattam Jaromir Nohavica egyik dalát, amelyben egy olyan elveszett ötágú csillagról énekel, amelyre út közben bukkant rá. Ennek kapcsán eszébe jutott a nagypapája, és egy költői kérdés, miszerint “minden út valóban a helyes irányba vezet-e…”. Ezzel biztosan nem azt akarta mondani, hogy az előző rezsim hiányzik neki. Véleményem szerint, ennek a dalnak a mélyén figyelmeztetés rejlik, hogy nem minden változás tesz jót az emberiségnek, és hogy minden időszakban olyan törvényszerűségeknek kell uralkodniuk, amelyek harmóniát hoznak bolygónk minden lakójának.

Az “ötágú csillagos” időszak egyik pozitívuma az volt, hogy minden óvodás gyereknek kötelezően halolajat kellett adni az óvodában. Homályosan én is emlékszem, hogy nem túl nagy lelkesedéssel ugyan, de a közös eszmék jegyében én is lenyeltem. Nem tudom, hogy annak idején léteztek-e már tudományos tanulmányok arról, hogy a halolaj, milyen fontos egy gyermek fejlődésében, de elődeink minden bizonnyal a tapasztalatok alapján tudták, hogy a halolaj rendkívül fontos a D vitamin tartalma miatt. Ma már a halolajról tudjuk, hogy többek között omega-3 zsírsavakat (EPA és DHA) tartalmaz, amelyek elsősorban a hideg vizekben élő halakban találhatók meg (lazac, makréla, pisztráng és tonhal).

Természetesen létezik növényi eredetű omega-3 zsírsav is (ALA), pl. a lenmagban vagy a leveles zöldségben, ám a korabeli tanulmányok szerint ezek kevésbé hatékonyak, mint az állati eredetűek. Ezen zsírsavak – ha rendszeresen használjuk őket – gyulladásellenes hatásúak, prevenciót biztosítanak az agyi károsodások és az infarktusok kialakulásával szemben, csillapítják az ízületi fájdalmat, csökkentik az LDL koleszterinszintet, valamint a vér triglycerid szintjét, hathatós segítséget nyújtanak a kóros elhízás kezelésében, támogatják az immunrendszer működését, pozitív hatással bírnak a rákos betegségek gyógyításakor, enyhítik a menstruációs fájdalmat, és javítják a bőr minőségét. Kifejezetten pozitívan hatnak a gyermeki agy fejlődésére, és fontos szerepet játszanak az emberi agy működésében nem csak gyerekkorban, de az ember egész élete során. És most éppen erre a tulajdonságukra összpontosítunk.

Térjünk azonban először vissza azokhoz a negatív változásokhoz, amelyek arra engednek következtetni, hogy a halolaj rendszeres használata, valamint étrendünk megváltoztatása manapság elengedhetetlenül fontos. Az emberi agy 60%-a zsírból áll. Ezért a helyes működéséhez omega-3 zsírsavakra van szüksége. A kutatások eredményei szerint ez a fajta zsírsav elősegíti a sejtmembránok képzését, emeli a szerotonin neurotransmitter szintet, és növeli az agysejtek közötti neuronok mennyiségét.

A brit Lelki Egészség Alapítvány tanulmánya szerint (a BBC szerverén hozták nyilvánosságra) az utóbbi 50 évben megváltozott az emberi táplálékban levő vitaminok, ásványi anyagok és zsírok aránya. Nem csak hogy étrendünkben 50%-al kevesebb hal és belsőség (vese és máj), azaz telítetlen zsírsav-forrás van, de a modern, magas zsírtartalmú ételek fogyasztásával blokkolódik a telített zsírsavak felszívódása a szervezetben. Ez pedig lassítja az agytevékenységet.

Egyre inkább megmutatkoznak a szarvasmarha és baromfitartás terén véghezvitt változások negatív hatásai is. Ennek folyományaként ugyanis peszticidek kerültek a mezőgazdaságba, és ez megváltoztatta a vágásra tenyésztett állatok szervezetében a zsírok összetételét. A csirkéket napjainkban például, feleannyi ideig hizlalják a levágás előtt, mint 30 éve, ezért míg annak idején a húsuk csak 2%-ban tartalmazott zsírt, mára ez az arány 22%-ra emelkedett. Egyre kevesebbet fogyasztunk a nyers élelmiszerekből is, és a telített zsírokon kívül megnőtt a bevitt cukor mennyisége. Feltételezések szerint a helytelen étkezési szokások hozzájárulnak a depresszió és a hiperaktivitás gyakoribb megjelenéséhez (lásd szerotoninszint-változás), valamint a memóriazavar kialakulásához (lásd neuronok termelése).

A Cseh Televízió kettes csatornájának egyik műsorában nemrég tették közzé az egyik, szintén Angliában végzett kutatás eredményeit. A kutatásnak több problematikus gyermek is alanya volt. Ezek a kis diákok nem szerettek iskolába járni, a tanulás a kínok kínját jelentette a számukra, és miután hazamentek, szabadidejüket a tévé vagy a számítógép előtt töltötték. Miután ezek a gyerekek hosszú időn át nagy dózisokban kaptak telítetlen zsírsavakat, viselkedésük és hozzáállásuk szinte hihetetlen fordulatot vett. Jobb jegyeket vittek haza, az iskolában aktívabbak lettek, és a házi feladatot sokkal nagyobb kedvvel írták meg, mint korábban. Mindez csak annak volt köszönhető, hogy szervezetük megkapta az agyuk fejlődéséhez szükséges anyagokat. Lehetséges ez egyáltalán? Próbáljunk összefüggéseket találni az enyhe agyi diszfunkciók, azaz az ADHD (hiperaktivitás, impulzivitás, koncentrációzavar, beszédhiba, tanulási és viselkedési problémák) kialakulásának tudományosan bizonyított okai között.

A viselkedési és tanulási problémákat rendszerint az okozza, hogy az agy bizonyos részein kiesnek a neuronok, de neurofiziológiai okai is lehetnek. Az idegsejtek számát örökletes tényezők határozzák meg. Amennyiben az anya a terhesség alatt nem él egészségtelen életet, vagy nem betegszik meg, illetve ha a gyermek agya nem sérül meg a szüléskor (belső vérzés, fulladás) vagy később valamilyen baleset következtében, esetleg nem lesz valamilyen magas lázzal járó betegsége, akkor az idegsejtek számát negatív irányba nem tudjuk befolyásolni, még ha Dr. Peter Atherton kutatásai szerint ez teljesen nem zárható ki. Az említett tudós tanulmányában azt a kérdést vizsgálja, hogy az esszenciális zsírsavak hiánya hogyan befolyásolja a gyermek fejlődését a terhesség ideje alatt. Ezek a karboxilsavak rendkívül fontosak a gyermek fejlődésében, ám abban az esetben, ha ezekből az anya hiányt szenved, a magzat veszélybe kerül már a születés előtt. Esszenciális karboxilsav-hiány esetében a magzat fejlődése veszélybe kerülhet. Elképzelhető, hogy agya és immunrendszere elégtelenül fejlődik ki, és ez esetleg későbbi hormonális egyensúlyvesztéshez vezet. Ilyen gyerekek általában diszlexiások, diszpraxiások, koncentrációzavarban szenvednek és hiperktívak.

Alapjában véve logikus, hogy a szervezetnek a terhesség utolsó trimeszterében van szüksége a legtöbb telítetlen zsírsavra, ilyenkor használ fel belőle a legtöbbet, ugyanis ebben az időszakban kezdenek kialakulni a fontos idegkapcsolódások, amelyek a későbbi viselkedés és tanulási-képességkialakulásának alapját jelentik. Ezek az alapvető kapcsolódások, ún. részfunkciók a gyermek iskoláskora előtti fejlődése során alakulnak ki, leginkább azonban a gyermek első életévében. Ezért az édesanya szervezetében a szoptatás ideje alatt megfelelő mennyiségű telítetlen zsírsavnak kell lennie. Ezek a kapcsolódások az agyban később a tanulási folyamatok kapcsán alakulnak ki, és ez már sokban függ a memóriánktól.

Az ADHD kialakulásának következő neurofiziológiai okai a glükóz- és az oxigénhiány, az alacsony szerotoninszint, illetve olyan alapvetően fontos ásványok hiánya, amelyek az agy táplálásához szükségesek és végül de nem utolsó sorban az agy elektromos aktivitásában fellépő eltérések. Ezeket az egyes szervek legyengült tevékenysége, a szervezet energetikai egyensúlyának öröklött vagy szerzett hiánya okozza. Mindez nem csak fizikai problémákban ütközik ki, hanem pszichikaiakban is, és a gyereknél ez még nyilvánvalóbb. A probléma felfedezhető a Supertronic segítségével, és harmonizálható a Pentagram koncentrátumokkal. A gyógymód étrendváltoztatással is támogatható.

A hiányzó telítetlen zsírsavak szempontjából jelentős szerepet játszhat a Vitamarin hosszútávú használata. A Vitamarin ugyanis omega-9 és omega-6 telítetlen zsírsavakat, jódot, A, D és E vitaminokat tartalmaz. Mióta az egyik hiperaktív gyermek édesapja felhívta a figyelmem a fentebb említett angol tanulmányokra, igyekszem aprólékosan nyomon követni a tanulási és viselkedési problémákkal küzdő gyerekeknél a Vitamarin használatának eredményességét. Tapasztalatom szerint a Supertronic-kal való mérés és az izom-kineziológia tesztjei is azt mutatják, hogy z említett gyermekeknek hosszútávon kéne szedniük a Vitamarint.

Végezetül összefoglalhatjuk, hogy a pszichikai teljesítőképességünk növelése érdekében mindannyiunknak – és nem csak az ADHD-s gyermekeknek – minél több természetes, friss, a lehető legkevésbé vegykezelt élelmiszereket kellene fogyasztanunk, és a minimálisra kell csökkentenünk a rántott és zsíros ételek, a cukor, a konzervételek, az ízesített italok fogyasztását, és próbáljunk rendszeresen mozogni, valamint használjunk megfelelő táplálék-kiegészítő készítményeket.

Mgr. Stanislava Emmerlingová


Forrás: Energy Vitae magazin 2007. márciusi száma